Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektől. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért szintén két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték, és három évre eltiltották a közügyektől. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt. Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ügy iratanyagát nyolcvan évre titkosították. A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.
A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2040-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.
Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette. A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba. A Magyar Nemzet áttekintette az ügy hátterét, a cikkért kattintson ide!
Szilvásy György neve az UD Zrt. ügyéhez is köthető. A vagyonvédelmi cég 2009-ben indított kártérítési pert, mert Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy, illetve más kormányzati szereplők lejárató kampánya miatt gyakorlatilag becsődölt. Korábban éves szinten több mint 2 milliárd forintos árbevételt ért el a vállalkozás. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény szerint a cég piaci értéke 1,7 milliárd forint volt. 2012 áprilisában aztán a Fővárosi Törvényszék közleményt adott ki, amelyben olvasható, hogy megegyeztek a felek az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal és a magyar állam ellen indított személyiségi jogi perben, amelyben csaknem 1,8 milliárd forintos vagyoni kártérítést követelt a felperes. Bővebben>>>
Portik az éjszaka meghatározó alakja volt
Portik Tamás – aki 1994 és 2000 között a cég vezérigazgatója volt – az Energol Rt. tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. Portik 1996-ban kölcsönügyletek folytán három ingatlannal összefüggésben elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Portik Tamás ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre az áldozatot 1996. november 1-jén , ott Portik testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.
Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, tavaly júliusban elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolása mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as, Aranykéz utcai robbantással – ahol életét vesztette a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett, Boros Tamásként ismertté vált Boros József Károly –, továbbá Seres Józsefnek, illetve testőrének 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.
Kapcsolat a titkosszolgálattal
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április végén oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára.
A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek leirataiból az derül ki, Portik Tamás félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat.
Ismert, a Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban nyilvánosságra került. Ebből kitűnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat vezetőjének, hogy terhelő adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A Portik–Laborc-találkozókról készült hanganyagok minőségével ugyan gondjuk van az ellenzéki politikusoknak, de azt ők sem állítják, hogy manipuláltáka felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelősségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-i Rájátszás című műsorában.